Térkép - Jeruzsálem (Jerusalem)

Jeruzsálem ( ' ; bibliai héber: ירושלם ' ; Hieruszalém/Hieroszolüma; ) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.

A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.

Jeruzsálemet az ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.

Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Kneszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.

A város 750–800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a Júdeai-hegyvidéken. Központja az óváros, régi és új kultúrák találkozópontja; a zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedből álló, 1 km²-es városrészt egy közös fal veszi körül.

A város több mészkővonulaton fekszik. A keleti dombvonulat kiemelkedő része Morija hegye, a Templom-hegy, amely a zsidóság és az iszlám számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Iosephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez. Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött.

Az óváros keleti fala a Kidron-patak völgyére néz. Itt fakad a Gihon-forrás, amelyet már egy az ókorban kiépült alagút révén a városba is fel lehetett vezetni. A forrás vize táplálja Siloe tavát, ami az ókorban a város falain belül helyezkedett el, ma az óváros falain kívül találjuk. A Kidron völgyének túlsó, keleti oldalán emelkedik az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a Júdeai-hegyvidék tömbjéhez.